ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Ajánló

Dr. Balogh Ildikó - gyermekpszichiáter, hipnoterapeuta

Dr. Balogh Ildikó - gyermekpszichiáter, hipnoterapeuta Helyszín: Budapest II.
Szakember: Gyermekpszichiáter

Dr. Gallai Mária - gyermekpszichiáter

Dr. Gallai Mária - gyermekpszichiáter Helyszín: Dunakeszi
Szakember: Gyermekpszichiáter

Dr. Krasznai Judit - gyermekpszichiáter

Dr. Krasznai Judit - gyermekpszichiáter Helyszín: Budapest V.
Szakember: Gyermekpszichiáter

Gloriett Fejlesztőház

Gloriett Fejlesztőház Helyszín: Budapest XVIII.
Szakember: Mozgásfejlesztő, Pszichológia/fejlesztő központ

A pénz boldogít is, meg nem is

2018.07.06.

A pénz boldogít is, meg nem is

Gondolatok Magyarország 2018-as boldogságtérképéhez

2018 márciusában közzétették Magyarország második boldogságtérképét és a hozzákapcsolódó kutatás eredményeit, amiből sok érdekes következtetés levonható. Kiderült, hogy boldogabbak a nők, a párkapcsolatban vagy házasságban élők, illetve a jómódú emberek. Hoppá – kaphatjuk fel a fejünket erre az utolsó megállapításra: a pénz mégis boldogít? Az alábbiakban ennek a kérdésnek járunk utána, és jobban belenézünk a boldogságvizsgálat eredményeibe is.

A nagy boldogságvizsgálat

A 2018-as boldogságvizsgálatban 17–88 éves férfiak és nők vettek részt, akik különböző családi háttérrel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az anyagi jólét különböző fokán élnek. A vizsgálat során felmérték a résztvevők élettel való elégedettségét, érzelmi, pszichológiai, társas és spirituális jóllétét, valamint mentális egészségi szintjét.

Ha rápillantunk a boldogságtérképre, rögtön látni, hogy az északkeleti régiók felől a nyugati régiók felé haladva nő az emberek boldogságszintje (északkeleten – nem meglepő módon – egészen boldogtalanok az emberek).

  • Forrás: Boldogságprogram.hu

A vizsgálat főbb megállapításai:

  • a nők minden korcsoportban és minden régióban boldogabbak;
  • boldogabbak azok, akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat;
  • boldogabbak a több gyermeket nevelők;
  • boldogabbak azok, akik házasságban vagy párkapcsolatban élnek;
  • minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál boldogabbnak érzi magát, annál jobb a megküzdési képessége, a mentális egészsége, és annál elégedettebb az életével;
  • a 36–50 éves korosztályba tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb;
  • a kistelepülésen élők boldogabbak, mint a városiak;
  • a budapestiek boldogságszintje és mentális egészsége az átlag alatt van.

A vizsgálat szerteágazó eredményeiből sok minden kiragadható, és azok, akik mélyebben beleásnák magukat, ezen a linken tehetik ezt meg. Én jelen cikkben a jólét és jóllét témáját vizsgálom meg egy kicsit alaposabban.

A pénz akkor boldogít leginkább, amikor megérkezik a bankszámlánkra

Arra a kérdésre, hogy „boldogít-e a pénz, a vagyon?”, egy szóval válaszolhatunk: eleinte.

A pénz és a boldogság összefüggéseiről végzett pszichológiai kutatások leírták a hedonikus adaptáció jelenségét. E szerint ha az ember nagyobb vagyon birtokosává válik, legyen szó lottónyereményről vagy egy gyümölcsöző üzleti ötlet és kemény munka eredményéről, a boldogság nem tart örökké. Mondhatni, ez a csoda is három napig tart. Ugyanis az élet minden területén, így a jómód kapcsán is működésbe lép a jóhoz való hozzászokás, vagyis a hedonikus adaptáció. Azok a kiváltságok, amiket a több pénz kapcsán megengedhetünk magunknak, néhány hónap elteltével megszokottá válnak – a harmadik luxusutazás és luxusautó már nem vált ki akkora eufóriát, mint az első. S nemcsak megszokottá válnak, hanem az élet természetes velejáróinak is tűnnek. Hajlamosak vagyunk magától értetődőnek venni azokat a kiváltságos körülményeket, amik közt élünk (már ha ebbe a szerencsés körbe tartozunk), és ebből az álomvilágból csak akkor ocsúdunk fel, ha netán elveszítjük a vagyont és a vele együtt járó jómódot.

Ebből a szempontból nézve tehát a pénztől nem várhatunk tartós boldogságot. Sőt, a kutatások azt is leírják, hogy a vagyonból hosszú távon fejfájás is fakad, nemcsak előny. Mert a több pénzzel több erőfeszítésbe kerül kezdeni valamit, jelentős stressz és szorongás társulhat a megtartásához, és ha az ember gyereke karambolozik a születésnapjára kapott sportkocsival, akkor nem feltétlenül azt az oldalát látja a történetnek a tehetős szülő, hogy milyen szerencse, hogy megengedhette magának ezt a becses ajándékot.

Jólét és jóllét

Ugyanakkor a boldogságkutatásokból az is kiderül, hogy azok, akik létbizonytalanságban élnek, sokkal inkább boldogtalanok. Ha megnézzük Magyarország boldogságtérképét, azt látjuk, hogy a szegényebb, leszakadtabb régiókban élők kifejezetten boldogtalanok, míg a nyugati – és a Nyugathoz közelebbi, ezáltal jobb gazdasági lehetőségekhez jutó – régiók lakói boldogabbak.

Egy 178 ország felmérésével készült  2006-os boldogságkutatás arra világított rá, hogy három dolog szükségeltetik ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat:

  • jó egészség,
  • jómód,
  • jó oktatási rendszer.

Ennek a kutatásnak a dobogós helyezettjei:
1. Dánia
2. Svájc
3. Ausztria

A kutatások szerint a dánok összességében boldogok és elégedettek az életükkel.
A fotó a dán fővárosban, Koppenhágában készült

Természetesen a jómódúak boldogságában és a szegényebbek boldogtalanságában kőkeményen benne van az, hogy a bevételükből mire telik, és mire nem. Épphogy csak telik a lakhatás és az élelmezés költségeire, vagy megengedhetnek maguknak a bevételükből olyan kikapcsolódási lehetőségeket is, amiktől az életüket, úgymond, nemcsak végtelen gályázásnak érzik, hanem olyasminek, amiben örömteli élmények is helyet kapnak? A leghétköznapibb példát hozva: egy felemelő kirándulással töltött hétvége után egészen más érzés elkezdeni a hétfőt, mint egy sivár hétvége után. De akinek nem telik vonatjegyre, és a városban lakik, az nem megy kirándulni a természetbe.

A pénz és boldogság viszonyában egy harmadik tényező is szerepet játszhat: hogy mennyi időt kell valakinek munkával töltenie, mire előteremti a megélhetését. Elég egy hatórás állás ehhez, vagy mindenképpen teljes munkaidős állás kell, netán a teljes munkaidős állás mellett még egy másodállásra is szükség van? A boldogságszint szempontjából az is számít, hogy valakinek mennyi ideje marad olyasmivel foglalkozni, olyasmivel tölteni az idejét, amihez igazán kedvet érez.

A jómód kapcsán vitatkozhatunk arról, hogy hány négyzetméter alapterületű otthon és a garázsban hány autó számít már jómódnak, egyvalami azonban biztos: aki jómódban él, az úgy érzi, létbiztonságban él. Nem szorong attól, hogy elveszíti a munkáját és az otthonát – hogy elveszíti a megélhetését és az utcára kerül (mert pl. van elég megtakarítása az élet eme epizódjaira, amik be-bekövetkeznek az életút során). Abban a pillanatban, hogy ez a biztonságérzet megrendül, vagy akár soha nem is volt jelen, a szorongás elsöpri a boldogságérzést. A boldog nemzetek témájához fontos szempont, hogy pl. Dánia esetében, a jóléti állam modelljének megfelelően a polgárok számára egyenlően elérhetők az állam által nyújtott szolgáltatások, amelyek az élet válsághelyzeteiben megakadályozzák a lecsúszást. Vagyis az álláskeresési járadékból nemcsak éhen halni lehet.

A globális boldogságkutatások rengeteg kérdést felvetnek, és nemcsak annak kapcsán, hogy mi a pszichés jólléthez elengedhetetlen anyagi jólét szintje, vagy hogy mi az állami intézkedések szerepe az állampolgárok boldogságszintjében, hanem annak kapcsán is, hogy miért vannak boldogabb és boldogtalanabb nemzetek, hogy bizonyos gazdasági folyamatok hogyan tartják fenn ezeket a globális struktúrákat.

Az összehasonlítgatás átka

Az anyagi helyzet és a boldogság viszonyához egy további tényezőt is érdemes számításba vennünk: a relatív deprivációt. A relatív depriváció azt az állapotot jelenti, amikor valaki olyasvalakihez hasonlítja a helyzetét, aki többet birtokol, mint ő, és szeretne annyi javat birtokolni, amennyit a másik, viszont erre nincs lehetősége. A depriváció szó jelentése: megfosztottság – ebből következően ez frusztrált, negatív érzelmekkel terhelt állapotot jelent.

A relatív szó azt fejezi ki, hogy viszonylagos, valamihez képest értendő. S ebben benne rejlik egy fontos momentum: hogy a deprivált személynek tudomása van arról, hogy mások nála többet birtokolnak, és hozzájuk hasonlítja magát. Vagyis frusztrációja nem (csak) önmagában abból ered, hogy kevés, hanem legalább ennyire abból, hogy kevesebb. A kutatások szerint az ilyen típusú frusztráció jelentősen csillapítható azzal, ha felhagyunk az összehasonlítgatással, és az élet olyan apró és mindennapi örömeire fókuszálunk, amelyek elérhetők (például a napfény melegére vagy a zápor frissességére) – mert boldogságot nemcsak a pénzen vett jó élmények, hanem az élet apró, szép momentumai is jelenthetnek.

Összegezve: A pénz megléte csak rövid távon boldogít. A pénz tartós hiánya tartós boldogtalansághoz vezet – különösen akkor, ha az embernek tudomása van arról, hogy mások jobban élnek nála. Ahogy a vagyoni egyenlőtlenségek nőnek, úgy nő az olló azok között, akiknek több lehetőségük van a boldog életre, és azok között, akiknek kevesebb.

Jogunk van a boldogsághoz

A fent idézett magyarországi boldogságkutatás eredményeit 2018. márc. 20-án publikálták. Március 20. a boldogság világnapja – az ENSZ 2012-ben nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává ezt a dátumot. Azzal, hogy önálló napot szentelt neki, egyúttal azt is kinyilvánította, hogy mindenkinek joga van a boldogsághoz, és hogy fontos munkálkodni a boldog életet lehetővé tevő feltételek kialakításán. A boldogság – amellett, hogy az alapszemélyiségünk, életszemléletünk mennyire tesz minket rá képessé – a körülményeinken is múlik. Amelyek beágyazódnak országos és globális folyamatokba is. Nem csoda, hogy végül egy világszervezet tűzte zászlajára a boldogság témáját.

Szabó Elvira

A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló cikkeit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – az ElviraSzabo.com weboldalon találod. 

Csatlakozz Fb oldalunkhoz, hogy:
- írásaink, letölthető szakmai anyagaink eljussanak Hozzád! 
- tagja legyél egy olyan közösségnek, ahol értik a Te helyzetedet, gondjaidat és örömeidet!
- megmutassuk a munkáltatóknak, milyen sok édesanya számára lenne megoldás az atipikus foglalkoztatás és elsőként értesülj ezekről az álláshirdetésekről!

vissza