ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Ajánló

Dr. Balogh Ildikó - gyermekpszichiáter, hipnoterapeuta

Dr. Balogh Ildikó - gyermekpszichiáter, hipnoterapeuta Helyszín: Budapest II.
Szakember: Gyermekpszichiáter

Dr. Gallai Mária - gyermekpszichiáter

Dr. Gallai Mária - gyermekpszichiáter Helyszín: Dunakeszi
Szakember: Gyermekpszichiáter

Dr. Krasznai Judit - gyermekpszichiáter

Dr. Krasznai Judit - gyermekpszichiáter Helyszín: Budapest V.
Szakember: Gyermekpszichiáter

Gloriett Fejlesztőház

Gloriett Fejlesztőház Helyszín: Budapest XVIII.
Szakember: Mozgásfejlesztő, Pszichológia/fejlesztő központ

Az érintés hatalma

2018.07.06.

Az érintés hatalma

Vajon miért van az, hogy egy nehéz pillanatban egy ölelés többet jelent az okos vigasztalásnál és miért gyógyítja hatékony az anyai puszi a lezúzott térdet?

Vajon miért van az, hogy egy nehéz pillanatban egy ölelés többet jelent az okos vigasztalásnál és miért gyógyítja hatékony az anyai puszi a lezúzott térdet? Van-e jó és rossz érintés? ..és vajon mennyi simogatásra van szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a világban?

Harlow és a kismajmok

Harry F. Harlow viselkedéskutató 1966-ban kismajmok viselkedésén vizsgálta a testkontaktus, a fizikai ingerek hatását a testi-lelki fejlődésre. Anya nélkül nevelt majmok ketrecébe drót, vagy szőr”anyát” helyezett. A vizsgálat eredményei szerint a „szőranya” mellett felnövekedő majmok sokkal kisebb zavart szenvedtek el, míg a „drótanya” mellett felcseperedő kisállatok kapcsolatkialakításra, szexuális életre és anyaszerep ellátására képtelen majmokká váltak.

Kisgyermekkor

Az érintés iránti igény csecsemő, kisgyermekkorban a legerősebb. Ebben az életszakaszban a kellően sok testkontaktus a szellemi- érzelmi és fizikai fejlődés elengedhetetlen feltétele. Nagyszámú kutatás igazolja, hogy a korai életkorban elszenvedett érintéshiány gyakori betegségekhez vezet, illetve a későbbi életszakaszban pszichés zavarok szempontjából veszélyeztető tényezőként hat. Csecsemőotthonban és börtönben - édesanyjuk mellett - nevelkedő csecsemők összehasonlításakor is egyértelmű különbség mutatkozott, az anya közelsége a rossz körülmények negatív hatását is jelentősen csökkenti.

A felnőtteknek is szüksége lenne rá!

Léteznek vizsgálatok, melyek szerint napi 4-15 simogatásra van szüksége egy felnőtt embernek ahhoz, hogy jól érezze magát, és bár szerintem testkontaktus igénye nem írható le statisztikai átlagokkal – kultúrától, személyiségtől, életkortól, élethelyzettől is függ – abban egyetérthetünk a kutatások eredményével, hogy érintés iránti szükségletünk felnőtt korunkban is jelentős.

Jó és rossz testkontaktus

Ahogy a kisgyermeknek, úgy a felnőtt embernek is szüksége van a testkontaktusra, ugyanakkor a nagyvárosokban elszenvedett nemkívánatos fizikai érintkezések pl. egy zsúfolt buszon, pont ellentétes hatással bírnak. A testkontaktus kialakításának nyilvánvaló feltétele, hogy a másik ember behatol az intim zónánkba. Ha olyan ember teszi ezt meg, akinek erre „felhatalmazása” van (pl. szerelmi kapcsolatban, szülő-gyermek kapcsolatban) az jó érzéssel tölt el, de ha idegen emberek teszik, akkor annak inkább feszültségnövelő, stresszkeltő hatása van. A testkontaktus kialakításának még ismerősök között is erősek az íratlan szabályai, és a „szabálytalan” érintés a hatalom, a dominancia kifejezése is lehet – ami szintén nem feltétlen kelt jó érzéseket (lásd a kezét tartósan a beosztott vállán "nyugtató" főnök).

Mire van hatással az érintés? pár példa arra, hogy a kutatások szerint még a legjelentéktelenebb érintésnek is hatása van: ha a pincér és a vendég közt létrejön egy minimális testkontaktus, akkor a pincér több borravalót kap, a kosárlabda játékosok meccs közben gyakran fizikai érintéssel (vállon veregetés) adnak egymásnak pozitív visszajelzést, végül a vizsgálatok szerint tartósabbak és nagyobb elégedettséget nyújtanak azok a házasságok, amelyekben gyakori a testkontaktus, az ölelés, a simogatás! 

Amikor a jó is rossz

Harlow drótanyán nevelt kismajmai anyaként elutasították a testkontaktust saját kicsinyeikkel is. Akik gyermekkorukban kevés simogatásban részesültek, vagy épp más traumatikus élményen estek át, nehezen fogadják el, kellemetlennek érzik az érintéseket. A fizikai kontaktus elutasítása mind a párkapcsolat kialakítását, mind a szülői szerep sikerességét veszélyezteti. Sokat segíthet ebben az esetben a táncterápia, vagy épp a weight flow contact, melyek segítenek feloldani lelki gátakat.

Minél többet adsz, annál többet kapsz!

Ne sajnáljuk a simogatást, az ölelést, a nagy puszikat, sétáljunk kézen fogva, vagy dögönyözzük meg a gyerkőcöt és soha ne felejtsük el, az érintés soha nem lehet egyoldalú!

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszicholgus

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

hogy:
- írásaink, letölthető szakmai anyagaink eljussanak Hozzád! 
- tagja legyél egy olyan közösségnek, ahol értik a Te helyzetedet, gondjaidat és örömeidet!
- megmutassuk a munkáltatóknak, milyen sok édesanya számára lenne megoldás az atipikus foglalkoztatás és elsőként értesülj ezekről az álláshirdetésekről!


vissza