ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Szakemberkereső

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus Helyszín: Keszthely
Szakember: Fejlesztő/gyógypedagógus

A profi konfliktuskezelők 5 tulajdonsága

2018.10.20.

A profi konfliktuskezelők 5 tulajdonsága

A konfliktushelyzetek részei mindennapjainknak, de jelentős egyéni különbségek lehetnek abban, ki hogyan boldogul ezekkel a helyzetekkel.

A konfliktushelyzetek részei mindennapjainknak, de jelentős egyéni különbségek lehetnek abban, ki hogyan boldogul ezekkel a helyzetekkel. Konfliktusaink kimenete nem a véletlenen múlik és nem is szerencse kérdése. Sőt, maga a konfliktuskezelés képessége sem egy egytényezős képesség, hanem több alapkészségünk eredménye. Íme az 5 legfontosabb tényező, amely meghatározza, mennyire kezeljük profin a konfliktusainkat!

1, Empátia

Az empátia beleérző képességet jelent.  Az empátia a másik ember szemével látás, a másik ember fülével hallás és a másik ember szívével érzés képessége (Adler).  Az empátiás képesség hatalmas előny lehet a konfliktushelyzetekben, mert képessé tesz arra, hogy megértsük a másik fél érzésit, motivációját és szükségleteit. Ennek a tudásnak a birtokában könnyebben találhatunk olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható, azaz a win-win (győztes) helyzet megteremtését teszi lehetővé. Az empátia ugyanakkor gátja is lehet a hatékony konfliktuskezelésnek, ha nem társulnak hozzá egyéb készségek és személyiségvonások (melyekről a következőkben szó lesz.)  Az erős empátiás készség konfliktuskerüléshez és túlzott alkalmazkodáshoz vezethet, ha a másik fél érzéseit és vágyait minden esetben fontosabbnak tartjuk a saját igényeinknél. Ugyanakkor ezek az elkerülő, alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégiák – tartósan és rendszeresen alkalmazva – egyre komolyabb belső feszültségekhez vezethetnek. Ilyen esetekben következhet be, hogy a másik fél számára hirtelen és minden előzmény nélkül alakul ki egy elemi erejű konfliktus, melynek intenzitása meg sem közelíti az adott helyzet súlyát. Ennek hátterében a korábban tapintatból – rosszul értelmezett, vagy kezelt empátiából – elhallgatott problémák és konfliktusok állnak.

2, Érzelmi kontroll

Az érzelmi kontroll konfliktushelyzetben azt jelenti, hogy az indulatok nem homályosítják el a tisztánlátásunkat. Aki feszült helyzetben is megőrzi a racionális és objektív gondolkodását, az helyesen tud dönteni arról, hogy milyen fontos számára az adott konfliktus, milyen megoldási lehetőségek jöhetnek szóba és mi jelent valódi győzelmet a számára, valamint a másik fél számára. Amikor az indulatok veszik át a racionalitás helyét, akkor a konfliktusok óhatatlanul eszkalálódnak és egy idő után már nem is a kiinduló helyzetről, hanem a személyek közti ellenséges indulatokról szól a küzdelem. Ilyen esetekben a valós megoldások helyett a személyeskedés, a bosszúállás, a másik fél legyőzése a cél, ami korántsem nevezhető hatékony konfliktuskezelésnek.  Az érzelmi kontroll hiány az empátiás készségre is hatással van, hisz az empátia függ pillanatnyi állapotunktól is. Minden olyan tényező, ami a figyelmet a saját énünkre irányítja, csökkenti az empátia mértékét.

3. Önbecsülés és magabiztosság

Ahhoz, hogy saját céljainkat és érdekeinket is szem előtt tartsuk egy konfliktushelyzetben szükséges a megfelelő  önbecsülés és magabiztosság. A sikeres konfliktuskezelők nem attól sikeresek, hogy minden helyzetben meghunyászkodnak és engednek a másik, esetleg domináns, vagy agresszív félnek.  Aki tisztában van saját jogos igényeivel és ezt magabiztosan képes képviselni, valamint rendelkezik a megfelelő empátiás készséggel is, az jó eséllyel tudja megőrizni emberi kapcsolatait és saját lelki egyensúlyát egyaránt.

4. Asszertív kommunikáció

A fenti három képesség és készség megnyilvánulása az asszertív kommunikáció konfliktushelyzetekben (is). Az asszertív kommunikáció jellemzője az őszinteség és a magabiztosság, a világos és egyértelmű megfogalmazások, az élénk szemkontaktus, az értékelés és személyeskedés mellőzése, a különbségtétel a tények és vélemények között, valamint a megoldásközpontúság. Az asszertív kommunikáció jellemzője az én közlések használata, saját érzéseinknek nyílt felvállalása a partner hibáztatása helyett.5. Flexibilitás

A sikeres konfliktuskezelőkre a konfliktuskezelési stílusok helyzetfüggő alkalmazása jellemző. Akinek csupán kalapácsa van, az a végén még minden konfliktushelyzetet szögnek fog nézni. Aki azonban a széles  eszközkészlettel rendelkezik, az garantáltan máshogy nyúl  az egyes megoldandó problémákhoz. A konfliktuskezelési stílusokról bővebben jövő héten olvashatnak.

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

A szerző további írásait az Kreatív pszichológia blogon olvashatod. 

vissza