ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Segítő szakemberek

Hermán Noémi - klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta

Hermán Noémi - klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta Kategória: Pszichológus
Helyszín: Solymár
Szakember: Pszichológus

Lendület Műhely

Lendület Műhely Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest XIII.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Leonardo Kid

Leonardo Kid Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest II.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Mackórendelő

Mackórendelő Kategória: Mozgásfejlesztő szakember
Helyszín: Budapest II.
Szakember: Mozgásfejlesztő

Metamorfózis Műhely - pszichológiai tanácsadás

Metamorfózis Műhely - pszichológiai tanácsadás Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest XVI.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Méhen belüli fejlődés

Növekedésünk és fejlődésünk szempontjából az a 9 hónap a legeseménydúsabb, amelyet az anyaméhen belül töltünk. Egyetlen zigótaként kezdjük, melynek átmérője a milliméter hetede és súlya a gramm tizenötmilliárdod része. Születéskor kb. kétmilliárd sejtből állunk és átlagosan 3250 grammot nyomunk!

Méreteink fejlődése mellett alakunk változása is figyelemre méltó: a zigótából kialakuló első néhány sejt teljesen egyforma, de néhány hét múlva már sok különféle sejt lesz, bonyolult szerveződésű független szervekbe elrendezve.

A méhen belüli fejlődés szakaszai

A megtermékenyített petesejt nagyobb részeken belüli kisebb részecskékből áll. A sejt közepén – a sejtmagban – helyezkednek el a géneket hordozó kromoszómák. A sejtmag körül a sejt anyaga van, amely az első néhány sejtosztódás nyersanyagaként szolgál. A zigóta a peteburkon belül helyezkedik el, amely egy csupán néhány molekula vastagságú, átlátszó, finom réteg. A méhen belüli fejlődés 3 szakaszra osztható, melyeket jól megkülönböztethető növekedési minták, illetve a szervezet és a környezet sajátos kölcsönhatása jellemez.

  1. 1.       Csíraszakasz

A fogamzás utáni első 8-10 nap folyamán a megtermékenyített petesejt végigvándorol a petevezetéken a méhbe. Ennek az utazásnak az időzítése döntő. Ha az új élőlény túl hamar lép be a méhbe, az ottani környezet még nem lesz felkészülve a fogadására. Ha túl későn érkezik, a méhfalhoz tapadás megfelelő körülményei már nem lesznek adottak.

Az első sejtosztódás már 24 órával a fogamzás után megtörténik. Amint az első néhány sejtosztódás megtörténik, egy sejttömb alakul ki a peteburkon belül, amelyet szedercsírának nevezünk. A fogamzás utáni első 4-5 nap alatt a szedercsíra sejtjei minden osztódáskor egyre kisebbek lesznek, míg elérik egy átlagos testsejt méretét. Ezen a ponton kezdenek el a sejtek a peteburkon kívüli környezettel kapcsolatba lépni, tápanyagok felvétele érdekében. Az első szembetűnő alakváltozás egy folyadékkal teli üreg megjelenése a szedercsírás belül. Ezzel egy időben különböztethető meg először két különféle sejt, a szedercsíra hólyagcsírává alakul. A hólyagcsíra halad a méh felé, majd beássa magát a méh szivacsos falába, és érintkezésbe lép az anya vérereivel. A méh falába történő beágyazódás jelzi a csíraszakasz és az embrionális szakasz közti átmenetet!

  1. 2.       Embrionális szakasz

Ha a hólyagcsíra sikeresen beágyazódott, a fejlődő szervezet az embrionális szakaszba lép, mely körülbelül 6 hétig tart. Ez alatt az időszak alatt öltenek alakot a test alapvető szervei! A gyors növekedést serkenti az a hatékony módszer, ahogyan most már az anya biztosítja a tápanyagokat. A méhlepény olyan összetett szerv, amely mind az anyából, mind az embrióból származó szövetekből épül fel. A méhlepényt és az embriót a köldökzsinór köti össze.  A születésig a méhlepény egyrészt gát, amely megakadályozza, hogy az anya és a gyermek vérkeringése közvetlenül kapcsolatba kerüljön, másrészt szűrőként is működik, lehetővé téve, hogy a tápanyagok, az oxigén kicserélődjön. Ebben a szakaszban az embrió lélegzetelállító ütemben fejlődik!

 

 

Az embrió növekedése és fejlődése

 

10-13. nap

A sejtek rétegekbe: ektodermába, endodermába és mezodermába különülnek el. Az idegi lemezek, amelyekből később az agy és a gerincvelő keletkezik az aktodermából alakul ki.

Harmadik hét

Az agy három főbb része – az előagy, középagy, utóagy – kezd differenciálódni. Primitív vérsejtek és vérerek is jelen vannak. A szív is megjelenik és a hét végére már ver, ezek a mozgások a szívizom tulajdonságai, nem külső ingerlésre adott válaszok.

Negyedik hét

A végtagkezdemények láthatóak. A szemek, a fülek és az emésztőrendszer kezd kialakulni. A főbb vénák és artériák készen vannak. Megjelennek a csigolyák, és az idegek kezdenek primitív alakot ölteni.

 

Ötödik hét

Kialakul a köldökzsinór. Formálódnak a hörgőkezdemények, amelyekből végül a tüdő lesz.

Hatodik. hét

A fej méretben dominánssá válik. Az alsó állkapocs összenő, és a felső állkapocs alkotórészei is jelen vannak. A külső fül is látható. Az agy három fő része különválik

Hetedik hét.

Az arc és a nyak kezd kiformálódni. Kialakul a szemhéj. A gyomor felveszi végleges alakját és helyzetét. Az izmok gyorsan differenciálódnak. Percenként több ezer idegsejt fejlődik ki.

Nyolcadik hét

A belek növekedése a testet egyenletesen kerekké teszi. A fej kiemelkedik, a nyak elkülönül . A hét végére a magzat képes bizonyos mozgásokra és válaszol a száj körüli ingerlésre.

 

 

  1. 3.       Magzati szakasz

A magzati szakasz akkor kezdődik, mikor az összes alapvető szövet és szerv kezdetleges formában jelen van, és a későbbi csontvázat alkotó szövetek elkezdenek keményedni, csontosodni. A magzati szakasz a terhesség nyolcadik, vagy kilencedik hetétől a születésig tart, a magzat tízszeresére növekszik és arányai is jelentősen megváltoznak.

 

Magzati aktivitás

A szervezet növekvő komplexitása a magzat aktivitásszintjének változásával is együtt jár. A magzat elkezdi karját és fejét mozgatnia következő néhány hétben a test mozgásai egyre változatosabbá és szabályosabbá válnak. A negyedik hónap vége táján a magzat már elég nagy ahhoz, hogy az anya is érezze a mozgásait.  A fogamzás után 17-18 héttel a magzat aktivitása jellegzetesen csökken. Ez a csökkenés az agy azon magasabb területeinek fejlődésével esik egybe, melyek a mozgás fokozottabb kontrollját teszik lehetővé. A gátolt mozgásnak ez az időszaka 6. hónapig eltart, amikor a magzati aktivitás újra fokozódni kezd. Ahogy a szülés időpontja közeledik, a magzat különlegesen aktívvá válik, végtagjait mozgatja, testhelyzetét változtatja, ujját szopja. Ezek a mozgások gyakran egyértelműen a külső ingerekre adott válaszok, pl. a magzat hirtelen mozgással válaszol erős hangingerre. A magzati aktivitás fontos tényezője a fejlődésnek.

 

A magzat növekedése és fejlődése

Tizedik hét

A fej felegyenesedik. A belső szervek elfoglalják a testen belüli jellemző helyzetüket. A gerincvelőnek világos belső szerkezete van.

Tizenkettedik hét

A fiúk és a lányok külsőleg megkülönböztethetőek. Megkezdődik a vérképződés a csontvelőben. A szemek felveszik végső alakjukat.

A 4. hónap vége

A magzatnak emberi kinézete van. Megjelenik a szőrzet. A test megnövekszik a fejhez képest. Lányokban a méh és a hüvely felismerhető. Fiúkban a herék abban a helyzetben vannak, ahonnan később leszállnak a herezacskóba.  A legtöbb csont megkülönböztethető, megjelennek az ízületek. Az agy két fele közti felosztás láthatóvá válik. A legtöbb reflex, köztük a nyelés és a szopás, működik.

Az 5. hónap vége

Megkezdődik a barna zsír kialakulása, amely az újszülött melegen tartásában fog segíteni. Az agyban új területek differenciálódnak. Már jelen van az összes idegsejt, ami az emberben valaha is működni fog. Megkezdődik az idegrostok hüvelyesedése, de ez csak évekkel a születés után fejeződik be.

A 6. hónap vége

A tüdő surfactint kezd termelni, azt a vegyületet, amely megakadályozza, hogy a tüdő összeessen. Az agy két félteke közti árok nagyon feltűnő.

7. hónap vége

A tüdő légzésre képes, és a központi idegrendszer elég fejlett, hogy a ritmikus légzőmozgásokat vezérelje. A szem, amely eddig zárva volt kinyílik és reagál a fényre.

8. hónap vége

A magzat bőre sima, karjai és lábai pufók megjelenésűek. Az agy sok tekervénye már jelen van, bár néhány csak születés után alakul ki.

9. hónap

A magzat hirtelen hízni kezd és 50% súlygyarapodást ér el az utolsó hónapban. A szülés közeledtével a növekedés lelassul. Az agy sokkal tekervényesebbé válik. A magzat sok reflexszel rendelkezik és aktív.

 

Az összefoglaló  Michael Cole, Sheila R. Cole Fejlődéslélektan c. könyve alapján készült! (Osiris Kiadó, 2006)