ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Szakemberkereső

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus Helyszín: Keszthely
Szakember: Fejlesztő/gyógypedagógus

Korai csecsemőkor

Korai csecsemőkor 

0-2,5 hónap

 

Az emberi lények rendkívül éretlenül születnek, maguktól nem lennének képesek az életben maradásra, évekig a szülőktől, vagy más felnőttektől függnek. Ugyanakkor figyelemre méltó képességekkel születnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a körülöttük lévő világgal foglalkozzanak és elősegítsék saját fennmaradásukat.

Érzékelési folyamatok

Az egészséges, időre született újszülöttnek minden érzékszerve működik, de nem egyformán érett.  Már az egyperces babák is összerezzenek hangos zajra, sőt akár sírni is elkezdenek, fejüket a zaj forrása felé fordítják, jelezve, hogy a hang térbeli elhelyezkedését is érzékelik. Az újszülöttek hallása azonban a hang bizonyos tartományaiban nem olyan kifinomult. A születés utáni napokban a hallásélesség gyorsan javul a fülben maradó magzatvíz felszívódásával. Úgy tűnik a csecsemők képesek az emberi hangot a másféle hangoktól megkülönböztetni és jobban kedvelik is azt! Különösen az olyan, feléjük irányított beszéd érdekli őket, amelyet magas hangon, lassú, eltúlzott kiejtéssel adnak elő – ahogy általában az anyák beszélnek a kisbabákhoz (Cooper, Aslin, 1990).

A látórendszer alapvető elemei már születéskor jelen vannak, de nem teljesen kifejlettek és összehangoltak. A szemlencse még kicsit éretlen, a retinán jelentkező kép homályos, a két szem mozgásai sem eléggé koordináltak. Az újszülött látási képességeit tovább korlátozza, hogy az információt a retinából az agyba továbbító idegpályák is értetlenek. A gyenge látásélesség azonban valószínűleg kevéssé zavaró az újszülött számára, látórendszerük elég jól hangolt ahhoz, hogy kb. 30 cm-re lévő tárgyakat láthassanak – ez az a távolság, amennyire anyjuk arca van szoptatáskor.  Ez a látásélesség lehetővé teszi számukra szemkontaktust, ami fontos az anya és a gyermek közti társas kapcsolat megalapozásához. 7-8 hónapos korra, amikor a csecsemő mászni kezd, látásélessége megközelíti a felnőtt szintet.  Fantz  (1961) vizsgálatai még egy erős állítást megfogalmaztak: az újszülött minden előzetes tanulás nélkül előnyben részesítenek előnyben részesítenek egy biológiailag fontos alakzatot,  mint pl. az emberi arc.

Az újszülötteknek jól fejlett szaglásuk van! Aidan Macfarlane (1975) kimutatta, hogy az újszülöttek fejüket az anyatejjel átitatott párna felé fordítják, 8-10 napos korukra már saját édesanyjuk tejének szagát preferálják más anyák tejével szemben. Az újszülöttek ízlelése is jó! Az édes-savanykás ízeket kedvelik.  A jellegzetes arckifejezések, melyeket a különböző ízekre válaszként adnak, feltűnően hasonlóak ahhoz, amit a felnőttek mutatnak ugyanazokra az ízekre! (Rosenstein, Oster, 1988).

A bőr érintésének, a hőmérséklet és a testhelyzet változásának észlelési képességei a méhen belüli időszakban kifejlődnek. A hőmérséklet hirtelen csökkenésére aktívabbá válnak, testhelyzetük hirtelen megváltozására reflexszerű mozgásokkal reagálnak.

Az újszülöttek nem csupán érzékelik a környezetet, de számos eszközzel rendelkeznek, amikkel válaszolhatnak a körülöttük lévő világra, ezáltal hatással lehetnek arra. Ilyen eszköz pl. a reflexek, az érzelmek, vagy a temperamentumban megnyilvánuló válaszkészség.


Alvás

Az újszülöttek nyugalmi és aktivitásmintázata jelentősen különbözik a felnőttekétől, különösen a születés utáni hetekben. A csecsemők napi 16,5 órát alszanak életük első hetében, a negyedik hét végére azonban már alig alszanak többet 15 óránál, a negyedik hónap végén pedig 14 óránál is kevesebbet alszanak. Az újszülöttek hajlamosabbak kicsit többet aludni éjszaka, mint nappal, de ezt megszakításokkal, néhány perctől néhány óráig tartó szakaszokban teszik. A leghosszabb alvásszakasz időtartama első hetekben jellemzően 3-4 óra. Az újszülött növekedésével jellemzően alvási és ébrenléti szakaszaik meghosszabbodnak, és egyre inkább egybeesnek a szokásos nappal-éjszaka ritmussal.

Etetés

A 30-as évek elejétől az 50-es évekig azt tanácsolták az anyáknak, hogy  minden 4. órában etessenek, akár éhes a gyermek, akár nem! („Mindennap ugyanabban az időpontban etessük”, „Ha megvárakoztatjuk, a gyomra megtanul majd várni”). Szerencsére ma már nem népszerűek ezek az elméletek! Vizsgálatok szerint azoknak az anyáknak a gyermekei, akik szigorúan ragaszkodtak a 4 órás menetrendhez, sokkal többet sírtak. (Bernal, 1972) A nagyon kis csecsemőnek 4 óra táplálék nélkül nagyon hosszú idő!  Aldrich (1947) vizsgálatai szerint, ha egy csecsemőt akkor etetnek, amikor az igényli, akkor a babák többsége a 3 órás időközöket preferálta. A csecsemők igényei azonban jelentős különbségeket mutatnak, nem érdemes merev szabályokhoz kötni a szoptatást! 

A születés utáni első bio-szocio-pszichológiai átmenet


Emde és munkatársai (1967) szerint bár az újszülöttek életük első két hónapjában is tanulnak aktívan alkalmazkodva a gondozókkal folytatott kölcsönös kommunikáción keresztül, viselkedésük módjaiban és mechanizmusaiban eltolódás következik be a 3. hónapban. Ez az eltolódás korábban egymástól elszigetelten zajló fejlődési változások összetartásának az eredménye. Az alábbi táblázat megmutatja azokat a különböző területen zajló változásokat, melyek hozzájárulnak az első bio-szocio-pszichológiai átmenet létrejöttéhez!

A születés utáni első bio-szocio-pszichológiai átmenet elemei

 

Biológiai vonatkozások

 

Központi idegrendszer

-          a kérgi és a kéreg alatti idegpályák mielinizációja

-          egyes érzékelőrendszerek elsődleges idegpályáinak mielinizációja

-          a kéreg alatti aktivitás megnövekedett kérgi szabályozása

-          az agysejtek számának és fajtájának növekedése

 

Pszichofiziológia

-          az ébrenlét időtartama nő

-          az aktív (REM) alvás aránya a teljes alvásidőn belül csökken

-          az alvásminta eltolódása: az alvás nyugodt szakasszal kezdődik

Viselkedéses vonatkozások

 

-          a tanulás tovább fennmarad az egyes alkalmak között

-          a látásélesség nő

-          a tárgyak teljesebb vizuális letapogatása

-          a szociális mosoly kezdete

-          a látszólag ok nélküli nyűgösség és sírás csökkenése

-          a vizuálisan kiváltott nyúlás vizuálisan vezérelt nyúlássá válik

 

Társas vonatkozások

 

-          a csecsemő és a gondozó közti koordináció és érzelmi kapcsolat új minősége