ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Segítő szakemberek

Hermán Noémi - klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta

Hermán Noémi - klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta Kategória: Pszichológus
Helyszín: Solymár
Szakember: Pszichológus

Lendület Műhely

Lendület Műhely Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest XIII.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Leonardo Kid

Leonardo Kid Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest II.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Mackórendelő

Mackórendelő Kategória: Mozgásfejlesztő szakember
Helyszín: Budapest II.
Szakember: Mozgásfejlesztő

Metamorfózis Műhely - pszichológiai tanácsadás

Metamorfózis Műhely - pszichológiai tanácsadás Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest XVI.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Kisgyermekkor

KISGYERMEKKOR

Belépve a kisgyermekkorba, amely a 2,5-6 éves kor közötti időszakot öleli fel, a gyerekek elvesztik gömbölydedségüket, lábuk megnyúlik, és már sokkal magabiztosabban mozognak a világban, mint hat hónappal előbb. Hamarosan háromkerekűn bicikliznek, szobatisztává válnak, egyedül öltöznek. Segítenek édesanyjuknak süteményt sütni, és akár koszorúslányok is lehetnek a nagynénjük esküvőjén. A legtöbb 3 éves képes telebeszélni a felnőttek fejét, habár olykor kissé nehéz követni gondolatmenetüket. Ugyanakkor az érdekes történeteknek mindig lelkes hallgatói. ígéretekkel megvesztegethet ők ugyan, de nem feltétlenül fogadják el, amit ajánlanak nekik. Inkább megpróbálják elérni, hogy azon nyomban és később is megkapják, amit szeretnének. Elméleteket állítanak fel mindenről, s ezeket valóságos tapasztalataik alapján folyamatosan felülvizsgálják.
Függetlenségük fejlődése ellenére a 3 éveseknek sok mindenben szükségük van a felnőttek vagy idősebb testvéreik segítségére. Nem tudják megfelelően fogni a ceruzát, nem tudnak egyedül átkelni egy forgalmas úton, a cipőjüket sem képesek bekötni. Irányítás nélkül még nem tudnak egyvalamire kitartóan figyelni. Ezért gyakran váltanak témát játékaikban, rajzaikban vagy beszélgetésükben. Egy 3 éves kislány egyik percben még a mamát játssza a papás-mamás játékban, a másikban már Hamupipőkévé válik, a rá következőben pedig az illemhelyre szalad.
Kisgyermekkorban a gyerekek viszonylag keveset értenek a körülöttük lévő világból, és kevéssé képesek arra hatással lenni, ezért ki vannak téve a szörnyektől, a sötétségtől, a kutyáktól és más ijesztő dolgoktól való félelmeknek. A kicsiség és a gyengeség érzését a vágyakkal teli, mágikus gondolkodás segítségével győzik le, amely a kutyától félő kisfiút bátor cowboyjá változtatja, aki uralkodni képes környezetén.
Noha a fejlődéspszichológusok több évtizede tanulmányozzák a kisgyermekkort, meglehetősen sok a bizonytalanság az időszak jellemzése körül. Bizonyos szempontból úgy tűnik, az életnek ez a szakasza sajátos gondolkodásmódjánál, érzéseinél, viselkedésénél fogva elkülönül. Más szempontból egy fokozatosan változó, hosszú periódus elejének tekinthető, amely belenyúlik egészen a kamasz- és a felnőttkorba.

Nyelvi fejlődés

  • A gyerekek mentális és társas élete 2 és 6 éves kor között teljesen átalakul a nyelv használatának és megértésének robbanásszerűen növekvő képessége következtében. Ebben az időszakban a gyerekek naponta sok-sok szót tanulnak, és 6 éves korukra szókincsük 8000 és 14 000 szó közé tehető (Angiin, 1993; Temp- lin, 1957).
  • A nyelvi kommunikáció a beszéd megjelenése előtti olyan kommunikatív teljesítményekre épül rá, mint a gagyogás, a szerepcserélgetős, párbeszéd jellegű interakciók és a tárgyakra, illetve tevékenységekre irányuló közös figyelem megosztásának képessége.
  • A kutatások világosan mutatják, hogy a nyelv összetett módon kapcsolódik a tevékenységhez és a környezethez. A gyerekek hamar megtanulják, hogy ezt a kapcsolatot a világgal való interakcióik befolyásolására használják. Ahogy nyelvi képességeik növekednek, egyre több tudást sajátítanak el.

Gondolkodás kisgyermekkorban

  • A kisgyerekek gondolkodási folyamatait nagyfokú egyenetlenség jellemzi; a kompetenciaszigetek a bizonytalanság és a tudatlanság tengerében találhatók.
  • Piaget a kisgyerekek gondolkodására vonatkozó magyarázatában az egyoldalúságot hangsúlyozza: a gyerekek nem képesek egy problémának egyszerre két aspektusában gondolkodni, ami oda vezet, hogy a probléma legkiugróbb jellemzőjére „centrálnak”. 

  • Piaget szerint az egocentrizmushoz kapcsolódó kognitív korlátok miatt a kisgyerekeknek nehézséget okoz mások nézőpontjának átvétele, mások gondolkodási folyamatainak megértése, a látszat és a valóság megkülönböztetése, valamint az okokozati viszonyokkal való érvelés.

  • Az egocentrizmus kifejezés Piaget elméletében szűkébb jelentést ölel fel, mint a hétköznapokban. A kifejezés nem azt jelenti, hogy önző vagy arrogáns. Az egocentrizmus arra utal, hogy valaki a világot kizárólag a saját nézőpontjából veszi figyelembe, „saját magára összpontosít”. Piaget szerint az óvodás gyerekek nem képesek a „decentrálásra”, megragadnak saját nézőpontjuknál, és nem képesek arra, hogy a dolgokat más perspektívájából lássák

A társas és a személyes azonosságtudat megszerzése

  • A társas fejlődés olyan kétoldalú folyamat, amellyel a gyerekek egyszerre integrálódnak közösségükbe és differenciálódnak mint különálló egyének.
  • A társas fejlődés egyik oldala a szocializáció - az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmuk normáit, értékeit és ismereteit.
  • A társas fejlődés másik oldala a személyiség alakulása - az a folyamat, amelyben a gyerekek eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés- és viselkedésmódokhoz, amelyekkel a változatos körülményekre reagálnak.

Négyéves korukra a gyerekek elsajátítják személyes identitásukat, amelynek része a saját életükről szóló narratíva. Önértékelésük azonban még ekkor is irreálisan pozitív.

Az érzelmek szabályozása és a társas képességek

A gyerekek mások érzelmeinek leolvasására és saját érzelemmegnyilvánulásaik kontrollálására való egyre növekvő képessége a társas-érzelmi kompetencia tükrében mérhető: ez az erős érzelmeket előhívó társas helyzetekben való helyes viselkedés képességét jelenti. Carolyn Saarni (1999) szerint a társas-érzelmi kompetenciához nyolc olyan készség járul hozzá, amelyek mindegyikét kisgyermekkorban sajátítjuk el:
1. A saját érzelmi állapot tudatosítása.

2. A mások érzelmi állapotának észlelésére való képesség.

3. Az érzelmekről való beszéd képessége a saját kultúrára jellemző szókészlet segítségével.

4. A mások érzelmeihez való empatikus vagy együttérző viszonyulás képessége.

5. Annak felismerése, hogy a belső érzelmi állapothoz nem feltétlenül kapcsolódik külső megnyilvánulás, és vannak olyan alkalmak, amikor helyes kinyilvánítani vagy elkendőzni bizonyos érzelmeket.

6. Az erőteljes kellemetlen érzésekhez való alkalmazkodás képessége önszabályozó stratégiák segítségével.

7. Annak tudatosítása, hogy az érzelmek milyen fontos szerepet töltenek be a társas viszonyokban, és hogy a hatalom és státus különbségei milyen hatással vannak rájuk.

8. Általános érzelmi elégedettség - az az érzés, hogy nem zavarnak bennünket a saját érzéseink.


Nem meglepő, hogy azokat az óvodás gyerekeket, akiknél megnyilvánulnak a társas-érzelmi kompetenciajellemzői, társaik és tanáraik is jobban kedvelik (Eisenberg et al., 1993; Saarni, 1999)

Azzal, hogy a másokkal való (proszociális vagy antiszociális) interakcióknak egy sajátos módját alakítják ki, a gyerekek egyben éntudatukat és személyiségüket is alakítják.

Az összefoglaló  Michael Cole, Sheila R. Cole Fejlődéslélektan c. könyve alapján készült! (Osiris Kiadó, 2006)