ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Szakemberkereső

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus Helyszín: Keszthely
Szakember: Fejlesztő/gyógypedagógus

Szülői attitűdök szorongáskeltő hatása

2018.09.17.

Szülői attitűdök szorongáskeltő hatása

A szorongásos tünetek gyermek és felnőtt korban is gyakoriak. Sokszor az okok a gyermekkorra nyúlnak vissza, melyek megértése segíthet a szorongás csökkentésében, de abban is, hogy szülőként ne kövessük el ezeket a hibákat

 

A szorongásos tünetek gyermek és felnőtt korban is gyakoriak. Sokszor az okok a gyermekkorra nyúlnak vissza, melyek megértése segíthet a szorongás csökkentésében, de abban is, hogy szülőként ne kövessük el ezeket a hibákat. Előző írásomban a perfekcionista, és a kritizáló hajlamú szülő, az információhiány és a látszat kultuszának szorongáskeltő hatásairól írtam, folytatódjon a sor a teljesítményfüggő elismeréssel.

 

Teljesítményfüggő elismerés

Szorongás forrása lehet, ha egy gyermek azt éli meg, hogy a szülői szeretetet csak teljesítmények útján lehet kivívni. Ha a dicséret, a kedvesség azokra a helyzetekre korlátozódik, amikor a gyermek valami jót tett – jó jegyet kapott, segített otthon, megfelelt az elvárásoknak, akkor kialakul benne egy erős teljesítménykényszer és egy bizonytalanság is. Mi lesz, ha nem sikerül jól teljesíteni? A teljesítményfüggő elismerés azt a hitet alakíthatja ki egy gyermekben, hogy a szeretetért teljesíteni kell, hogy ő önmagában, olyannak amilyen nem szerethető. A teljesítményfüggő elismerésnél persze van rosszabb is: ha a hibákat, gyengeséget következetesen szeretetmegvonással reagálja le egy szülő.

 

Titkok a családban

A családi titkok nem csupán a szorongás, hanem más pszichés zavarok kialakulásában is szerepet játszhatnak. Haláleset, bűncselekmény, válás, pszichés problémák vagy az abortusz könnyen válik kínos és titkolt témává, de néha még jelentéktelen – de a család számára felvállalhatatlan - események is titokká válnak. Gyakran ezekről a titkokról a gyermeknek valóban nincs tudomása, de a hatása akkor is érvényesül, hisz hiányzik a hitelesség, az őszinteség a felnőttek érzelmeiből, kommunikációjából. A tabu témák, amikről nem beszélünk - még ha egy gyermek nem is érti, hogy miről és miért nem beszélünk-, a szégyen érzésével, szorongással töltheti el.

 

Merev szabály és hiedelemrendszer

A következetes szülői magatartás biztonságot ad egy gyermeknek, de a merev és túl szigorú szabályok olyan erős korlátozásost jelenthetnek, amely gátolja a belső kontroll, és a saját értékrendszer kialakulását, a vágyak és szándékok megélését. Helyett a külső kontrollosságot, a megfelelési törekvést és a merev gondolkodást alakítja ki, mely mögött  belső bizonytalanság, szorongás húzódhat.

 

Szülő gyermek szerep felcserélődése

A szülő-gyermek szerep felcserélődése jellemzően olyan traumákat követően, vagy krízishelyzetben következik be, mint a válás, egyik szülő távolléte, súlyos betegsége, halála. Ilyen esetben fordulhat elő, hogy a gyermek felnőtti feladatokat, felelősségeket vállal, olykor fizikai szinten (pl. bevásárol, vigyáz a kisebb testvérekre), máskor lelki-,érzelmi téren (meghallgatja, vigasztalja, támogatja a szülőt), vagy mindkét vonatkozásban. A felnőtt szerepbe kényszerülő gyermek megtanulja elnyomni, vagy háttérbe helyezni saját érzéseit, igényeit, túlzott önkontroll alakul ki, melynek szintén szorongások forrása lehet.

 

Az érzések elfojtása

Ha egyes érzelmek kimutatása tilos egy gyermek számára, akkor megtanulja azokat eltitkolni. Ettől természetesen még nem tűnnek el, de előbb-utóbb már az adott érzelem megélése is bűntudatot, rossz érzést okoz a gyermekben. Van olyan család, ahol a düh, az indulatok kimutatását tiltják a szülők, de egyes esetekben szomorúság kerül elfojtása alá, ha a szülő számára csak a „boldog” gyermek az elfogadható!

 

Túl gondos, túlféltő szülő

Azt hiszem, senki nem gondolja magáról, hogy túlzottan gondoskodó, vagy túlfélti a gyermekét, hisz számára szülőként ez a természetes viselkedés, a jó szülőség záloga. Ki szeretné látni gyermeke fájdalmát, szenvedését, ha meg is óvhatja tőle? Valóban természetes szülői attitűd, hogy gondoskodunk és védjük gyermekeinket…ameddig és amennyire szükséges. A túlzott gondoskodással azonban megakadályozzuk azt, hogy a gyermek saját „immunrendszere”, védekezőképessége kialakuljon, akár testi, akár lelki értelemben. Ha egy gyermeket nem hagytak elesni, az nem tanul meg kitámasztani, nem fejlődik az ügyessége sem. Akit minden konfliktustól megóvtak, az felnőtt korában eszköztelenül marad a konfliktushelyzetekben. A túlféltés ráadásul azt az üzenetet is közvetíti a gyermek számára, hogy a világ veszélyes hely!

 

A fenti lista alapján sokan érezhetik azt, hogy szülőként talán ők maguk is elkövettek ilyen hibát. Még ha ez meg is történt, nem kell attól tartani, hogy a gyermekük élete végéig szorongó ember lesz. Szerencsére a gyermekeknek nem csupán a testét, a lelkét is védi egy immunrendszer, ami a káros hatások jó részét kivédi. Ennek az immunrendszernek az alapját talán a szülői szeretet adja! Károkat – pl. szorongást – jellemzően több ok együttes fennállása, együttállása, illetve a tartósan fennálló hibás szülői attitűd okoz. Így mielőtt szorongó felnőttként haragudni kezdenénk szüleinkre, vagy szülőként kétségbeesnénk gyermekünk nevelését illetően, érdemes átgondolni múltunkat, vagy épp jelenünket, mélyebb megértésre és önismeretre törekedni, vagy akár pszichológus szakember segítségét kérni.

 

 Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Felhasznált szakirodalom: Reneau Z. Peurifoy: Szorongás, fóbiák, pánik - Hogyan legyünk úrrá félelmünkön? Életkontrollprogram lépésről lépésre. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2010

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!