ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Szakemberkereső

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus Helyszín: Keszthely
Szakember: Fejlesztő/gyógypedagógus

Meg tudod-e nyugtatni a gyerekedet?

2018.11.20.

Meg tudod-e nyugtatni a gyerekedet?

Talán senki számára nem újdonság, hogy a gyerekek érzelmi fejlődését legnagyobb részt mi, szülők befolyásolhatjuk.

Talán senki számára nem újdonság, hogy a gyerekek érzelmi fejlődését legnagyobb részt mi, szülők befolyásolhatjuk. De nem is gondolnánk, hogy a korai érzelemszabályozásnak milyen hosszú távú következményei vannak. A gyerekek első 5-6 évében tapasztalt minták adnak majd térképet az érzelemszabályozás útvesztőiben, nemcsak iskolás-, és serdülőkorukban, de még a felnőttkorban is. Nyilván az életünk során szerzett tapasztalatok folyamatosan formálnak minket, de az igazi mély berögződések, az „ösztönös” érzelmi reakciók a kora gyerekkorból származnak.

Csecsemőkor

Az első egy évben a legfontosabb, amit a babánknak meg kell tanítanunk anyaként, hogy a saját koordinálatlan érzelmi reakcióik megszelídíthetőek. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A babák sokat sírnak, általában okkal, de van, hogy pusztán a 9 hónap nyugalom után nehezen bírják elviselni az őket körülvevő ingermennyiséget. A legapróbb diszkomfort-érzetet is heves reakciók kísérik, testi és érzelmi szinten egyaránt. Az anya feladata, hogy ezt a negatív, megmunkálatlan érzelemanyagot befogadja, és tartalmazza, tehát átvegye a babától. Majd a saját differenciált érzelmi struktúráival értelmet ad neki (pl: fáj a baba hasa, azért sír), és megszelídítve (pl:semmi baj, én megnyugtatlak…) adja vissza a babának. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a síró csecsemőt megnyugtatjuk az érzelmi odafordulással, hanglejtéssel, babusgatással. A fejlődéspszichológia konténer-funkciónak nevezi ezt az anyai képességet, hiszen, mint egy konténer befogadjuk és tartalmazzuk a baba negatív érzelmeit.

Amennyire ösztönösnek és egyértelműnek tűnik ez a folyamat csecsemőkorban (mert a babák még tehetetlenek, éppen ezért haragudni sem igazán lehet rájuk), olyannyira könnyen feledkezünk meg róla a nagyobb gyerekek esetében. Pedig egy hároméves érzelmi szabályozása is éretlen és esendő, és nekik is ugyanúgy szükségük van az anyai tartalmazásra. Hogy visszajelezzük feléjük egy hiszti során azt az üzenetet, hogy „semmi baj, itt vagyok, és együtt megoldjuk”, ahelyett, hogy „szégyelld magad”, „menj a szobádba”. Ez utóbbi két reakcióval azt erősítjük a gyerekben, hogy az érzelmi megnyilvánulásai elviselhetetlenek mások számára. Ez az üzenet könnyen beindíthat egy negatív, önsorsrontó lavinát… Azok a gyerekek, akiket a szüleik nem tudnak érzelmi szinten tartalmazni, serdülőkorra komoly érzelemszabályozási nehézségekkel küzdenek, előfordulhat akár falcolás, szerhasználat is. Ez természetesen az egyik véglet, tehát nem kell rögtön rémeket látni… Minden gyerek hisztizik és minden szülő olykor tehetetlennek, eszköztelennek érzi magát. De törekedjünk arra, hogy saját tehetetlenségünk miatt ne a gyereket büntessük, ne okozzunk neki szégyenérzetet, ne hagyjuk egyedül saját koordinálatlan érzelmeivel.

Gyakorlati tanácsok

A következetesség és a gyerek számára megszabott határok nem mondanak ellent az érzelmi tartalmazásnak… Sőt!  Sokkal nagyobb biztonságérzetet jelent a meleg, de szükség szerint korlátozó szülői hozzáállás, mint a „mindent megengedünk, csak béke legyen” attitűd… Az érzéseinket is kimutathatjuk, elmondhatjuk a gyereknek, hogy „most nagyon dühös vagyok rád, azért, amit tettél”, de mindezt nem megalázó, megszégyenítő, ijesztő stílusban. Még bizonyos büntetési formáknak is lehet értelme, ha okosan büntetünk (pl: hozza helyre, amit elrontott) azzal sem okozunk kárt a gyerekben. Azok a szülői reakciók azonban, melyek a szeretetmegvonásra épülnek (pl: érzelmi, vagy testi bántalmazás, megszégyenítés) komoly károkat tud okozni mind testi (a stresszhormonok megemelésén keresztül), mind pedig lelki szinten.

Az érzelmi tartalmazás nem jelent elkényeztetést, éppen ellenkezőleg… Azok a gyerekek, akik nincsenek magukra hagyva a negatív érzelmeikkel, később sokkal ellenállóbbak lesznek az élet kisebb-nagyon kihívásaival szemben.

Hermán Noémi, Klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!