ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Szakemberkereső

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus

Zsideg-Huszti Enikő - logopédus, gyógypedagógus Helyszín: Keszthely
Szakember: Fejlesztő/gyógypedagógus

Érzékelési képességek

A magzat érzékelési képességei



1. Mozgás

A középfülben elhelyezkedő vesztibuláris rendszer, amely az egyensúlyérzék szerve, az emberi magzatban kb. a fogamzás után 4 hónappal kezd működni és születéskor teljesen érett. Ez a korai érés azt jelenti, hogy a magzat képes az anya testhelyzetének változásait érzékelni, miközben a magzatvízzel telt magzatburokban lebeg.

 2.Látás

A látórendszer csak részben fejlődik ki a méhen belüli időszakban. Kevés bizonyosat tudunk a magzat vizuális élményeivel kapcsolatban. A fogamzás után 7 hónappal született csecsemők agyhullámainak mintázata azonban megváltozik fényfelvillanásra, ami azt jelzi, hogy a méhen belül is képesek lehetnek a fényre válaszolni.  Aiden Macfarlane (1977) szerint a terhesség vége felé a magzat láthatja az anya kifeszülő hasfalán áthatoló fényeket.  

3.Hallás

Az anyaméh zajos hely. A zaj átlagos szintje 75 decibel, ami kb. a közlekedő autókban hallható zajszint. Ezt a háttérzajt szakítja meg másodpercenként az anya gyomrán áthaladó levegő zaja és az anya szívverésének még erősebb hangja. A külvilágból érkező hangok az anya testén és a magzatvízen áthatolva eltompulnak, ugyanakkor az anyák élénk magzatmozgásokról számolnak be zenehallgatás közben, vagy egy ajtóbecsapódást követően. James Grimwade (1970) kutatásai szintén alátámasztják, hogy külső hangok hatására a magzati aktivitás emelkedik, ami megerősíti, hogy a magzat közvetlenül észleli a hangot.

 4. Magzati tanulás

Van rá néhány bizonyíték, hogy az anya testén belüli és kívüli események magzati tanulást eredményeznek.

Lee Salk (1973) kísérletében újszülötteknek percenként 80 pulzusból álló szívverés hangját játszották le, míg más babáknak 120 szívverést hallott. A felgyorsított szívverést hallgató csecsemők olyan izgalomba jöttek, hogy a vizsgálatot félbe kellett szakítani.  A normális szívverést hallgató babák azonban a kontroll csoporthoz képest kevesebbet sírtak és nagyobb súlygyarapodást mutattak. A normál szívverés hangjának ez a különleges hatása arra utal, hogy a csecsemő méhen belüli tapasztalatai miatt ez a hang ismerős, ezért megnyugtató volt.  Későbbi vizsgálatok is megerősítették, hogy az anyai szívverés hangját az újszülöttek jutalomértékűnek találják.

DeCasper és Spencer (1986) vizsgálatában édesanyákat arra kértek, hogy a terhesség utolsó hat hetében olvassanak fel egy szakaszt egy jól ismert gyermekversből naponta kétszer.  Szülés után 2-3 nappal ennek – a baba számára ismerős – versnek a felolvasása befolyásolta a baba szopási sebességét, jutalomértékű volt a babák számára az általuk ismert vers (ellentétben más versnek nem volt ilyen hatása).

Az összefoglaló  Michael Cole, Sheila R. Cole Fejlődéslélektan c. könyve alapján készült! (Osiris Kiadó, 2006)