ELÉG JÓ ANYA!

Több önbecsülést, több megbecsülést az édesanyáknak

Csatlakozz Fb oldalunkhoz!

Szakember kereső

Keresett kifejezés:
Helyszín:
Szakember:





Segítő szakemberek

Hermán Noémi - klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta

Hermán Noémi - klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta Kategória: Pszichológus
Helyszín: Solymár
Szakember: Pszichológus

Lendület Műhely

Lendület Műhely Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest XIII.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Leonardo Kid

Leonardo Kid Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest II.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

Mackórendelő

Mackórendelő Kategória: Mozgásfejlesztő szakember
Helyszín: Budapest II.
Szakember: Mozgásfejlesztő

Metamorfózis Műhely - pszichológiai tanácsadás

Metamorfózis Műhely - pszichológiai tanácsadás Kategória: Fejlesztő központ
Helyszín: Budapest XVI.
Szakember: Pszichológia/fejlesztő központ

12-18 év

A PUBERTÁS

BIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK

Az élet második évtizedében bekövetkező biológiai változások sorozata, amelyet pubertásként (nemi érés) emlegetünk, a testileg még éretlen egyéneket biológiailag érett, szaporodásra alkalmas egyedekké formálja. A serdülőkor az agyalapon elhelyezkedő hipotalamusz által küldött jelzéssel indul, amely aktiválja a hozzá csatolt, borsószem nagyságú szervet, az agyalapi mirigyet. Ennek következtében az agyalapi mirigy fokozza a növekedési hormon termelését, ami az összes testszövet növekedését serkenti. Az agyalapi mirigy olyan hormonokat is felszabadít, amelyek nagymértékben fokozzák két gonadotrop (ivarmirigy-serkentő) hormon termelődését

Jóllehet az ösztrogént általában női, a tesztoszteront pedig férfi nemi hormonnak tartjuk, mindkét hormon jelen van mindkét nemben. A pubertás idején mindkét nemnél hormonnövekedés tapasztalható, a növekedés mértéke azonban nemtől függ. A fiúkban a tesztoszteron az iskoláskori érték tizennyolcszorosára növekszik, a lányok ösztrogénszintje pedig nyolcszorosára (Malina és Bouchard, 1991).

A növekedés felgyorsulása
A serdülőkor egyik első látható jele tehát a testi növekedés hirtelen felgyorsulása. A fiúk és a lányok ebben az időszakban gyorsabban növekednek, mint csecsemőkoruk óta bármikor. A fiúk 23 centiméterrel, a lányok 15-17 centiméterrel is magasabbá válhatnak a gyors növekedés két-három éve alatt. Annak ellenére, hogy a serdülők az egész pubertáskor alatt végig növekszenek, a hirtelen növekedés időszakának végére már felnőtt testmagasság 98 százalékát érik el (Sinclar és Dangerfield, 1998).

A serdülőkorral járó változások bekövetkezése a fejlődés folyamán, genetikai és környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásától függ. környezeti tényezők, mint a táplálkozás, a stressz és a depresszió, szintén befolyásolják az első menstruáció időpontját. Rizikófaktor a családi konfliktus. Az Egyesült Állmokban és Uj-Zélandon végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok a serdülők, akik sok családi konfliktust tapasztalnak, korábban kezdenek menstruálni, mint azok, akik harmonikus családban élnek (Graber et al., 1995; Moffit et al., 1992).

A társas élet újjászerveződése


• A társas élet serdülőkori átszerveződése négy főbb változást takar:
1. Több idő töltése a társak körében.
2. Csökken és közvetettebbé válik a felnőttek részéről az irányítás.
3. Számottevően fokozódnak a nemek közötti interakciók.
4. Fontossá válik a nagy társas csoporthoz tartozás.


• A serdülőkor kezdetén a kortárskapcsolatok domináns formája az azonos neműek barátsága, amely közös tevékenységek köré szerveződik. A serdülőkor előrehaladtával a barátságokat egyre inkább jellemzi a bizalom, a hűség és a kölcsönös megértés hangsúlyozása.


• A fiúknak és a lányoknak eltérő elvárásaik vannak a barátaikkal szemben. A lányok benső barátot keresnek, akivel megoszthatják bizalmas értesüléseiket és intim érzéseiket, a fiúk viszont a tekintély ellenében keresnek támaszt.


• A kortárscsoportban való elismertség egyrészt szociális tényezőktől, például a vezető réteghez tartozástól, másrészt személyiségjegyektől, például a lányok vonzó külsejétől és a fiúk sportbeli képességeitől függ.


• A társas nyomásnak - és különösen az antiszociális társas nyomásnak - való engedelmességet általában serdülőkori jellegzetességnek tartják. Ez azonban nem ilyen egyértelmű.


• A társas nyomásnak való engedelmesség feltehetően 15 éves kor körül éri el a maximumát.


• A legtöbb serdülő saját bevallása szerint inkább a proszociális társas nyomásnak enged, mint a helytelen viselkedésre ösztönzőnek. Minél inkább úgy érzi azonban egy serdülő, hogy bevonódik valamilyen antiszociális cselekedetbe, annál valószínűbb, hogy enged is ennek a nyomásnak.


• A kétszemélyes heteroszexuális kapcsolatok kialakulásának több lépcsőfoka van. Kezdetben a serdülők azonos nemű klikkekhez tartoznak, amelyek tagjai együttesen vesznek részt olyan összejöveteleken, amelyek heteroszexuális társaságot vonzanak. Ezekben a bandákban kétnemű klikkek, majd párok alakulnak. Mikor megjelenik a felnőtt szexuális kapcsolat, ezek a csoportosulások már nem lesznek olyan fontosak a serdülők életében.

 

SZÜLŐ-GYERMEK KAPCSOLAT

■ A biológiai érés és a kortársakkal eltöltött idő növekedése módosítja a szülő-gyerek kapcsolatot. A szülők tekintélye a kortársak befolyásának erősödésével párhuzamosan csökken, és az iskoláskortól eltérően most inkább a meggyőzés eszközével hathatnak.


• Az elkülönült ifjúsági kultúra feltételezésével ellentétben a legtöbb serdülő osztozik szülei értékrendjében. A szülők és a serdülők között felmerülő nézeteltérések rendezésének legfőbb módja a párbeszéd, nem pedig a nyílt konfliktus és a visszautasítás.

Grayson Holmbeck és munkatársai (1996) áttekintést nyújtanak a szülői stílusnak a serdülőket érő hatásairól. Arról számolnak be, hogy a serdülők számára a fejlődési következmények akkor a legkedvezőbbek, ha szüleik:
1. egyértelmű viselkedéses szabályokat vezetnek be;
2. határozottan, de nem kényszerítőén tartatják be a szabályokat;
3. konzisztensen fegyelmezik a gyerekeiket;
4. megmagyarázzák döntéseik okát;
5. valódi párbeszédet tesznek lehetővé a vitás kérdésekről;
6. ellenőrzik a serdülők hollétét, de nem viszik túlzásba a féltést;
7. meleg családi környezetet biztosítanak;
8. információt és segítséget nyújtanak a serdülők társas készségeinek fejlődéséhez;
9. rugalmasan viszonyulnak gyermekeik változó állapotaihoz.

 

SERDÜLŐK GONDOLKODÁSA

• A serdülők gondolkodásának négy olyan jellegzetes vonása van, amelyik fiatalabb gyerekeknél általában nem figyelhető meg:
1. hipotézisek használata,
2. a gondolkodásról való gondolkodás,
3. előre gondolkodás,
4. a megszokás korlátáit meghaladó gondolkodás.

A SELF INTEGRÁCIÓJA


A serdülőkorról alkotott elképzelések közül az egyik legelterjedtebb az, hogy ez az az időszak, amikor az egyén kialakítja stabil felnőtt személyiségének alapjait. Az, hogy a tizenévesek egyszerre több tényezőt is képesek figyelembe venni egy probléma megoldásakor, hogy szélesebb tudásuk van a társadalmi normákról és az erkölcsi követelményekről, és hogy egyre inkább tudatosul bennük a felnőttkor közeledte, hozzásegíti őket egy integrált identitás és személyiség kialakításához.

A serdülőkorban megjelenik egy újfajta önjellemzés, amelyben a személyes identitás az általános vélekedések, értékek és élettervek formájában fejeződik ki.

A serdülők önértékelése
A tizenévesek, állandóan érzékelve a különbséget aközött, ahogyan viselkednek, és ahogyan viselkedniük kellene, hogy „igazi énjüknek” megfeleljenek, elkezdenek egyre többet figyelni önmagukra. Amint elkezdik firtatni saját tulajdonságaikat, szembekerülnek a „Mennyire vagyok elégedett önmagámmal”

Az első években a magas önbecsüléssel összefüggő tulajdonságok gyakran megegyeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a népszerű kortársaiknak tulajdonítanak. A listát a vonzerő vezeti, különösen a lányoknál, ezután következik az elfogadottság a kortárscsoportban. Az összes többi tulajdonság elmarad ezek mögött.
A külső megjelenés ilyen fokú hangsúlyozása szerencsétlen hatással van a lányok önértékelésére, mivel sokan azt hiszik, hogy nem vonzók. Számos országban kimutatták különféle felmérésekben, hogy a lányok alacsonyabbra értékelik önmagukat, mint a fiúk (Harter, 1999; Wichstrom, 1998)

  • Azok a családok, amelyek támogatják a serdülőket saját nézeteik kifejtésében, segítik a gyermekek identitásképzését.
  • A támogató barátságok elősegítik az identitásképzést.

Az összefoglaló  Michael Cole, Sheila R. Cole Fejlődéslélektan c. könyve alapján készült! (Osiris Kiadó, 2006)